Feszült élethelyzetekben, magánéleti válságok időszakában, személyes nézeteltések vagy elszámolási viták alkalmával a felek sokszor esnek túlzásokba. Az indulatból tett kijelentések gyakran elnagyzoltak és kevés valóságalappal rendelkeznek, ugyanakkor bizonyos helyzetekben komoly félelmet is kiválthatnak annak sértettjében. Laikusok számára nehezen megfogható lehet, hogy mi számít fenyegetésnek, mikor és hogyan rendelik büntetni a jogszabályok, milyen következményei lehetnek egy meggondolatlan, indulatos és erőszakos kijelentésnek.
A kérdés megítélése gyakran még sokat látott jogászok számára sem egyértelmű, hiszen az egyes élethelyzetek árnyaltabb képet mutatnak a tankönyvi példáknál és a törvényi szakaszoknál. Mostani bejegyzésünkben megpróbálunk eligazodni a jogszabályok, a bűncselekmények és a szabálysértések útvesztőiben és jogi szemlélettel megnézni, milyen következményei lehetnek az állandó félelemkeltésnek vagy egy életveszélyes fenyegetésnek.
Mi számít fenyegetésnek?
Vitás helyzetekben a felek sokszor feszülten reagálnak és a másik számára sértő, megbotránkoztató kijelentéseket tesznek. Ha az indulatok komolyabban elszabadulnak, az könnyen csaphat kölcsönös vádaskodásba, fenyegetőzésbe. De mikor vetik el a felek a sulykot és lépik át a büntetőjogi kategóriát?
A büntetőjogi terminológia szerint minden bűncselekménynek van elkövetője és sértettje – az ő személyük pedig kiemelten fontos lehet egy fenyegetés megítélése kapcsán. Az ugyanis akkor éri el a célját, ha az az áldozatban félelmet kelthet: ilyen szempontból pedig akár a felek testalkata, életkora, társadalmi státusza vagy vagyoni helyzete is mérlegelés alá eshet. Hiszen nyilvánvalóan más a megítélése annak, amikor a nyugdíjaskorú, vékony testalkatú, leromlott egészségi állapotú „elkövető” fenyegeti meg testi sértéssel a zenés rendezvény kidobóját, mint fordítva.
A szóbeli fenyegetés ráadásul sokszor nem önmagában történik, hanem más büntetendő cselekmény(ek) kíséretében. Ha szitkozódás mellett fizikai kontaktusra is sor kerül, az megvalósíthat tettleges becsületsértést, garázdaságot, súlyosabb esetekben testi sértést vagy akár emberölés kísérletét is. Ha a fenyegetés célja valamilyen vagyoni vagy más igény érvényesítése, az önbíráskodás, a kényszerítés vagy a zsarolás is tényállása is létrejöhet, de akár a közveszéllyel vagy a terrorcselekménnyel fenyegetés is felmerülhet. Nézzük is meg, mit mondanak ennek kapcsán a jogszabályok!
A fenyegetés fogalma a jogszabályokban
A Büntető Törvénykönyv a fenyegetést úgy definiálja, mint olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ez a passzus ugyanakkor sértetti oldalról közelíti meg a fenyegetés fogalmát és az olyan esetekre vonatkoztatja, amikor a sértett annak hatására cselekszik. A törvény kimondja ugyanis, hogy nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
Ha viszont elkövetői oldaláról tekintünk a fenyegetésre, akkor az gyakorlatilag csak egy puszta gyűjtőfogalom, ami nem önmagáért, hanem az általa elérni kívánt célra tekintettel büntetendő, az elkövető szándékát kiemelten figyelembe véve a cselekmény pontos megítélése kapcsán.
Háborgató zaklatás
Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [Btk. 222. § (1) bekezdés]
A zaklatásnak ez az elkövetési módja személyes indítékú, és akkor állapítható meg, amikor az elkövető huzamosabb időn keresztül, rendszeresen vagy tartósan háborgatja áldozatát. Ilyenek lehetnek a rendszeres telefonhívások, e-mailek, SMS-ek. A zaklatás megvalósulásához az sem szükséges, hogy a sértett ezeket az üzeneteket mind fogadja vagy elolvassa. A lényeg a cél, az áldozat megfélemlítése, vagy a magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe történő önkényes beavatkozás. Ez a zaklatásnak az úgynevezett alapesete, amely vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Testi sértéssel való fenyegetés
A Btk. ugyanakkor a zaklatásnak egy másik fordulatát is meghatározza.
Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [Btk. 222. § (2) bekezdés]
Ebben az esetben a zaklatás nem a rendszeres háborgatás útján valósul meg, hanem azáltal, hogy valaki bűncselekmény elkövetésével fenyegeti meg áldozatát, vagy azt a látszatot kelti, hogy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszély fenyegeti.
Ha egy vita hevében az egyik fél azt mondja a másiknak, hogy „elvágom a torkod”, vagy „megölöm a gyerekeidet”, akkor a zaklatás megvalósul, hiszen az életveszélyes fenyegetés minden esetben erőszakos cselekmény. Ezzel szemben egy egzisztenciális jellegű fenyegetés, mint a „tönkreteszlek” vagy „bezáratom az üzletet” már nem meríti ki a törvényi tényállást. A sértett életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztető esemény bekövetkeztével való fenyegetést pedig megvalósíthatja egy névtelen, fehér port tartalmazó boríték küldése az áldozatnak.
Mit jelent, hogy a zaklatás szudszidiárius bűncselekmény?
A „háborgatásos” zaklatás szubszidiárius, azaz kisegítő jellegű bűncselekmény. Az ugyanis csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Elképzelhető például, hogy a mindennapi életvitelbe történő beavatkozás a magánlaksértést, a megfélemlítés pedig a súlyosabban büntetendő testi sértéssel fenyegetést valósítja meg, így ekkor az elkövetőt nem a zaklatásért, hanem a súlyosabb bűncselekményért kell felelősségre vonni.
A fenyegetéssel megvalósuló zaklatás esetében a más bűncselekményektől való elhatárolás lehet a kérdés. A fenyegetés kapcsán minden esetben vizsgálni kell annak célját is. Ez a zaklatás esetében a félelemkeltés. Extrémebb esetben viszont, ha a testi sértéssel fenyegetés a sértett személyi szabadságtól való megfosztását célozza, az elkövető emberrablást valósíthat meg. Leggyakrabban az alábbi bűncselekmények kapcsán merülhet fel a zaklatástól való elhatárolás kérdése.
- Kényszerítés bűncselekménye valósul meg, ha valaki mást fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. Ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
- Zsarolást követ el az, aki jogtalan haszonszerzés végett fenyegetéssel mást arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Alapesetben a zsarolás egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Önbíráskodás (és nem zsarolás) valósul meg akkor, ha a fenyegetéssel való kényszerítés valamilyen jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítését célozza. Alapesetben szintén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Rablás pedig akkor állapítható meg, ha az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés célja, hogy az elkövető idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítson.
És a sor itt még nem ér véget, hiszen ha a fenyegetés már a köznyugalmat megzavarva kelti közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének látszatát, akkor a közveszéllyel fenyegetés bűncselekményének minősülhet.
Ha pedig az üres fenyegetés önmagában nem érné el a büntetőjogi kategóriát, viszont az elkövető magatartása olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos, hogy az másokban riadalmat kelthet, akkor garázdaság vétsége miatt vonható felelősségre.
Mit jelent a veszélyes fenyegetés fogalma?
A veszélyes fenyegetés egy szabálysértési tényállás, amely nem éri el a bűncselekmény szintjét.
Aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, szabálysértést követ el. (Szabs. tv. 173. §)
Az elkövető célja itt is a félelemkeltés, viszont ennek elérésére más eszközt választ: nem erőszakos cselekmény elkövetésével, hanem a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával fenyeget. Ezzel pedig nem bűncselekményt, hanem szabálysértést követ el.
Mi a teendő zaklatás elszenvedése esetén?
A zaklatás – akár a háborgatásos, akár a fenyegetéses „változat” – kizárólag magánindítványra, a sértett feljelentése alapján üldözendő, tehát csak ennek nyomán indul meg a büntetőeljárás. Kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekmény is megvalósult. A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen az áldozat a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről, a (2) bekezdés szerinti esetben a fenyegetésről tudomást szerzett.
A feljelentést rendőrségen kell megtenni, személyesen, írásban vagy akár e-mail útján. A feljelentéshez csatolni kell a meglévő bizonyítékokat! Ezért, ha zaklatás áldozatai vagyunk, soha ne üljünk fel az elkövetőnek! Helyette dokumentáljunk, amit csak tudunk: mentsük le az e-maileket, őrizzük meg a fenyegető leveleket, a telefonhívásokról pedig a szolgáltatótól kérhetünk igazolást. A legfontosabb minden esetben az időben történő jelzés, a zaklatás áldozatának védelme érdekében.
Ha azonnali védelemre van szüksége
Egy életveszélyes fenyegetés esetén szinte állampolgári kötelezettség a feljelentés megtétele, ugyanakkor annak hatékonyságával kapcsolatban már sokakban merülhetnek fel kételyek. Az elhúzódó nyomozást, a bizonyítási eljárásokat és tanúkihallgatásokat követően az ügy még mindig csak a bírósági szakaszba kerül. Az elkövető felelősségre vonásáig, esetleg eltiltásáig még hosszú hónapokat, akár éveket is várni kell.
Az állandó zaklatás ugyanakkor folyamatos stresszt és feszültséget, egy testi sértéssel fenyegetés pedig komoly félelmet válthat ki az áldozatokból, akik nem várhatnak a segítségre. AZ Ex-Vol-nál tapasztalt és felkészült kollégáink komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a személyvédelem területén. Legyen szó fizikai védelemről, elektronikus védelmi eszközök telepítéséről vagy biztonsági rendszerek üzembe helyezéséről, szakértelmünkre, hatékony megoldásaink megbízhatóságára minden pillanatban számíthat! A személyes biztonságérzet megfelelő szintje a stresszmentes mindennapok egyik alappillére: ha nem éri be az átlagossal, válassza az Ex-Volt!