A kamerás megfigyelés az egyik leghatékonyabb személy- és vagyonvédelmi eszköz, elengedhetetlen biztonságtechnikai összetevője egy családi ingatlan, egy irodaház vagy egy építési terület profi védelmének. A megfigyelésnek ugyanakkor számos személyiségi jogi vetülete van, érinti a megfigyelt személyek legalább egy alapvető személyiségi jogát, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot. Ezért a kamerarendszer alkalmazására minden esetben szigorú jogi szabályozás vonatkozik, az adatok rögzítése és kezelése kapcsán egyaránt. Milyen előírások vonatkoznak a kamerás megfigyelésre és hogyan üzemeltethető jogszerűen egy biztonsági kamera magánterületen? Nézzük a legfontosabbakat!
Milyen szabályok vonatkoznak a kamerás megfigyelésre?
A biztonsági kamerákra nem vonatkozik külön törvény vagy rendelet, szabályait különböző jogszabályokban találhatjuk meg. Így a témában az Infotörvény, a GDPR rendelet, a Munka Törvénykönyve vagy a vagyonvédelmi törvény rendelkezései egyaránt relevánsak lehetnek attól függően, hogy milyen célból és milyen helyszínen végezzük a megfigyelést.A jogszabályok minden esetben megkövetelik az érintett személy megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes és kifejezett hozzájárulását az adatkezeléshez. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot mint nevesített személyiségi jogot a Polgári Törvénykönyv is védelemben részesíti, valamint a GDPR is a személyes adatok közé sorolja az érintett személy képmását és a hangját, amelyek rögzítése adatkezelésnek minősül. Erre pedig kizárólag valamilyen jogszerű adatkezelési cél fennállása esetén kerülhet sor. Mielőtt azonban a felhasználás egyes eseteire térnénk, nézzük is meg röviden a legfontosabb adatvédelmi kifejezéseket!
Legfontosabb kifejezések az adatvédelem területén
A legfontosabb definíciókat, a személyes adatok védelmének alapjait a GDPR rendelet és az Infotörvény határozza meg.
- Személyes adat: valamilyen természetes személyre vonatkozó bármely információ.
- Érintett: a bármely információ alapján azonosított vagy azonosítható természetes személy.
- Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon végzett bármely művelet, a gyűjtés, rögzítés, tárolás, átalakítás felhasználás, különböző módon történő hozzáférhetővé tétel, törlés, illetve megsemmisítés.
- Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, aki a személyes adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
- Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, aki az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.
- Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.
Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
Biztonsági kamera közterületen
Közterületen kizárólag a rendőrség és a közterület-felügyelet készíthet felvételeket és helyezhet el képfelvevőt. Közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat vagy a magánterületnek a közforgalom számára a megnyitott és kijelölt része egyaránt.
Biztonsági kamera társasházban
A társasházakban üzemelő kamerarendszerek esetében fontos előírás, hogy a kamerarendszer kiépítéséhez a társasházi közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel rendelkező tulajdonostársak támogatása szükséges.A kamerarendszer pedig nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy üzlethelyiség bejáratára, vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen vagy területen van elhelyezve. Előírás továbbá, hogy a felvevőkészüléket zárt helyiségben kell tartani, valamint külön szabályok vonatkoznak a felvételek tárolására és törlésére. A megfigyelt területre belépő személyeket tájékoztatni kell a kamerás megfigyelés a tényéről, valamint a legfontosabb adatkezelési információkról, például az őket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.
Biztonsági kamera munkahelyen
A Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében akár technikai eszköz alkalmazásával is ellenőrizhető. Ez azonban nem jelenti a kamerás megfigyelés korlátlan alkalmazhatóságát, azt kizárólag valamilyen jogszerű adatkezelési cél, például a vagyonvédelem vagy az emberi élet, testi épség védelme indokolhatja.
A természetes személyt munkavállalóként is megilletik személyiségi jogai, így a magánélete a munkavégzés során nem ellenőrizhető. Emellett tilos az egyes munkavállalókat munkavégzés közben folyamatosan megfigyelni és az alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Valamint az Infotörvény, a GDPR vagy a vagyonvédelmi törvény vonatkozó rendelkezéseit továbbra is figyelembe kell venni.
Biztonsági kamera magánterületen
A szigorú adatvédelmi előírások következtében egy magánterület kamerás megfigyelése esetén is körültekintően kell eljárni, hogy ne következzen be adatvédelmi incidens. Ilyen lehet egy családi ház közvetlen környezetének, egy építési területeknek, vagy egy irodaháznak, bevásárlóközpontnak a kamerás felügyelete egyaránt.
Milyen adatvédelmi előírásokat kell figyelembe venni?
A megfigyelés nem sértheti az emberi méltóságot, kamera alkalmazása kifejezetten tilos öltözőben, próbafülkében, mosdóban vagy illemhelyen. Az általános adatvédelmi alapelvek mellett van azonban néhány részletkérdés, amelyre érdemes külön odafigyelni az esetleges jogsértések elkerülése érdekében.
Kamerák látószöge
Közterületen magáncélú megfigyelést nem lehet folytatni, ezért a magánterületen lévő biztonsági kamera felvétele nem irányulhat a közterületre. Emellett látószögébe nem kerülhet más tulajdonában álló ingatlan vagy annak egyetlen részlete sem. A kamerákat ezért úgy kell elhelyezni, hogy ne lásson rá ezekre a területekre. Ha ez nem lehetséges, akkor elektronikusan, ha pedig így sem, akkor fizikai maszkolással kell leszűkíteni a látómezejét. Az utcára néző kaputelefon kamerája pedig nem mutathat felismerhető képet az egy méternél távolabb lévő személyről.
Érintettek tájékoztatása
Kamerás megfigyelés esetén minden esetben figyelemfelhívó jelzéseket kell elhelyezni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásáról, jól látható helyen és jól olvashatóan, akár piktogram kíséretében. Emellett pedig az általános adatvédelmi előírásoknak megfelelően adatkezelési tájékoztatót kell közzétenni, többek között az adatkezelés céljára, jogalapjára, a tárolás időtartamára vagy az üzemeltető személyére és az érintettek jogaira, azok érvényesítésére vonatkozó információkra is kiterjedően.
Érdekmérlegelési teszt
A biztonsági kamera magánterületen történő alkalmazásának jogszerű adatkezelési célon kell alapulnia. A vagyonvédelem az adatkezelő jogos érdeke, ugyanakkor kamerás megfigyelés esetén ennek megalapozottságát egy úgynevezett érdekmérlegelési tesztben kell bizonyítani. Ennek keretében meg kell állapítani, hogy az adatkezelés jogalapja, a vagyonvédelmi cél elsőbbséget élvez-e az érintettek, például a területre belépő személynek a személyiségi jogaival szemben. A teszt eredményeképpen kiderülhet, hogy vagyonvédelmi szempontból elegendő csak bizonyos területeket megfigyelni, illetve nem indokolt a 24 órás felügyelet.
Felvételek tárolása
A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az adatkezelés célját és az adatkezelés időtartamát az adatkezelő határozhatja meg, az olyan alapelvek szem előtt tartásával, mint az adattakarékosság vagy a korlátozott tárolhatóság elve. Ennek értelmében a felvételeket csak addig lehet megőrizni, ameddig az adatkezelési cél eléréséhez az feltétlenül szükségesek. Korábban 72 óra volt a törvény által meghatározott tárolási idő. Ugyan kötelező rendelkezés erre vonatkozóan jelenleg nincs, a gyakorlatban a néhány napos megőrzés lehet indokolható.
Milyen szabályokat ír elő a vagyonvédelmi törvény?
Biztonsági kamera magánterületen történő kiépítése a vagyonvédelmi törvény hatálya alá tartozik, így annak vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell az üzemeltetés során. A megfigyelés kizárólag magánterületen alkalmazható és csak olyan helyen, ahol az emberi méltóságot nem sértheti. A kamerák rögzített kép- és hangfelvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét minden esetben igazolható módon jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ez különösen akkor fontos szabály, ha az üzemeltetést megbízott cég végzi. Ekkor a vagyonvédelmi vállalat munkatársa adatfeldolgozónak és egyben adatkezelőnek is minősül.
Milyen kivétel létezhet az adatvédelem alól?
A kamerás megfigyelés csak akkor eshet kívül az adatvédelmi rendelet hatálya alól, ha az kizárólag magáncélt szolgál. A GDPR fogalmazza meg a háztartási célú kivétel kategóriáját, amikor rendelet szabályait a személyes adatok kezelésére nem kell alkalmazni, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik. Ezt a kivételszabályt szűken kell értelmezni és csak a legszemélyesebb adatkezelésekre vonatkoztatni.
Miért válassza az EX-Vol ajánlatát?
Az EX-Vol felkészült, szakmailag magasan képzett kollégáink több mint 20 éves tapasztalattal rendelkeznek a vagyonvédelem terén. Pontosan ismerik egy kamerarendszer telepítésének technikai feltételeit, az üzemeltetés gyakorlati és jogi vonatkozásait egyaránt. Akkreditált társaságként a vagyonvédelmi törvény összes szükséges előírásnak megfelelünk. Csapatként minden körülmények között megtaláljuk a legjobb és egyben legköltséghatékonyabb megoldást megbízóink számára, aki során pedig végig számíthat támogatásunkra. Rugalmasak vagyunk, állunk rendelkezésre bármilyen kérdés esetén.
Önnek is számít a biztonság? Keresse az EX-Volt és teremtsük meg közösen!